Az arrabona egtc bemutatása

 

 

A Duna egykor a Római Birodalom természetes határaként védelmezte Pannonia provinciát és annak egyik erősségét, a mai Győr helyén álló Arrabonát az északi barbár hordáktól. (A város nevét a Rába folyó ró- mai kori nevéről – Arrabo – kapta.) A Magyar Királyságon belül azonban a Duna két partja szervesen összetartozó térségeket alkotott, amelyek a legtöbb esetben közigaz- gatási szempontból is összetartoztak.


1920 után a Duna újra az egykori Limes szigorúságával zárta el egymástól ezeket a térségeket, amelyek között mindössze két híd, a rajkai és a medvei biztosított átjárást, kapcsolatot.
Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása több szempontból is alapvető változást hozott. A határok megnyitása nem csak az áruk szabad mozgását teszi lehetővé, élénk a munkaerő-áramlás is, és a schengeni övezeti csatlakozás óta a szlovák főváros agglomerációja is látványosan átterjedt a magyar oldalra.
A két határ menti térség közötti együttműködés fejlesztését az európai uniós pénzügyi források is erősítik. Ennek köszönhetően folyamatosan javulnak a közlekedési kapcsolatok, a logisztikai feltételek, és a tu- risztikai kínálat integrációja is elindult.
Az uniós jogharmonizáció tette lehetővé az egész tér- ség fejlesztését segítő új menedzsmentszervezet, az Arrabona EGTC megalapítását.


2010-ben döntött úgy a régió négy meghatározó városa, Győr, Mosonmagyaróvár Magyarországról, valamint Dunaszerdahely és Somorja Szlovákiából, hogy a korábbról meglévő kapcsolatait magasabb szinten intézményesíti, és önálló jogi személyiségű közös fejlesztési szervezetet hoz létre.
Az EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation: európai területi társulás) mindkét érintett országban önállóan járhat el, saját alkalmazottakat foglalkoztathat, és a közös projektek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító közös intézményeket és vállalkozásokat hozhat létre  és  működtethet.  Az  Arrabona  EGTC a legkorszerűbb intézményi eszköz a korábban egymástól elzárt térségek integrált fejlesztéséhez. Nem véletlen, hogy az alapítás óta folyamatosan csatla- koznak a kezdeményezéshez környékbeli települések. Az együttműködés potenciálisan 120 önkormányzatot foglalhat magába a jövőben.

A Csoportosulás különös célja, hogy a gazdasági és tár- sadalmi kohézió megerősítését, valamint a Duna-völgy, mint ökológiai rendszer egyensúlyának közvetlen és közvetett módon történő megőrzését és fenntartását az Európai


Unió  társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok és projektek végrehajtása révén kezdeményezze és segítse, valamint a szociális- és műszaki infrastruktúra elemeit fejlessze.


Az együttműködés tematikusan kiterjed a régiót érintő összes fejlesztési területre:

  • ipari-logisztikai együttműködés

  • infrastruktúrafejlesztés

  • energetika és hulladékgazdálkodás

  • turizmus

  • egészségügy

  • foglalkoztatás, vállalkozásélénkítés o   oktatás, kutatás, képzés, innováció

  • környezet-, természetvédelem és tájvédelem, tájgazdálkodás

  • társadalmi kapcsolatok, sport, rekreáció.


  • Az EGTC saját fejlesztési tervet készít a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra. Az együttműködés résztvevői nem pusztán azt várják az új intézménytől, hogy az uniós források ésszerű hasznosításában nyújt majd segítséget: az egykor szervesen összetartozó térségek lakói számára az EGTC új perspektívát, az együttműködés új szintjét teremti meg, a kölcsönös előnyök alapján.
    Egyben segíthet a régió színeit újra felfedezni és az itt élők érdekében hasznosítani.